Palliatív ellátás

A palliatív ellátás olyan megközelítés, amely a szenvedés megelőzésével és enyhítésével javítja az életet fenyegető betegséggel szembenéző betegek és családtagjaik életminőségét a korai felismeréssel valamint a fájdalom és egyéb fizikai tünetek, pszichoszociális és spirituális problémák tökéletes értékelésével és kezelésével.

Központi alapelvek:

• Csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket,
• Megerősíti az életet, a haldoklást normális folyamatnak tekinti,
• Nem szándékozik sem siettetni, sem késleltetni a halált,
• Magában foglalja a betegellátás pszichológiai és spirituális aspektusait,
• Támogató rendszert biztosít, mellyel elősegíti, hogy a betegek halálukig a lehető legaktívabban élhessenek,

• Támogató rendszert biztosít, hogy segítsen a családnak megküzdeni a beteg betegségével és a gyásszal,

• A családtagok részére – igénye esetén - gyásztanácsadást is ad,
• Javítja az életminőséget, és ez a betegség lefolyását is pozitívan befolyásolhatja,
• Alkalmazható a betegség korai stádiumában, az életet meghosszabbító terápiákkal – mint a kemoterápia és a radioterápia – együtt, és magában foglalja azokat a vizsgálatokat is, amelyek szükségesek a kínzó klinikai komplikációk jobb megértéséhez és kezeléséhez.

Hospice ellátás

A súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus, összetett ellátását jelenti multidiszciplináris csoport segítségével. Az ellátás célja a betegek életminőségének javítása, testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.

Otthoni hospice ellátás

Az otthoni hospice ellátás a terminális állapotú betegek és az őket ellátó családtagok otthonában nyújtott komplex egészségügyi, pszichés, szociális és spirituális gondozás.

A hospice ellátás és a palliatív ellátás viszonya

A palliatív ellátás fogalma tágabb a hospice fogalmánál, ugyanakkor magában foglalja a hospice-filozófiát, szellemiséget, illetve szervezeti formákat. A hospice szó elsődleges megközelítésben az intézményre, annak szellemiségére, a palliatív ellátás pedig az ott folyó kezelési formára, gondozási modellre utal. A gyakorlatban sokszor szinonimaként alkalmazzák a két kifejezést.

Előrehaladott állapot

Az előrehaladott állapot azt jelenti, hogy a betegség észlelésekor, felismerésekor vagy hosszan tartó kezelés folyamán bekövetkezett hirtelen állapotrosszabbodáskor a betegség gyógyulásának esélyei kétségesek. Gyógyító célú kezelés megkísérelhető, átmenetileg a betegség rosszabbodása megfordítható, vagy az állapot stabilizálható. Az előrehaladott állapot a betegség természetétől, valamit az alkalmazott kezelésektől függően akár évekig is tarthat.

Terminális állapot

Terminális állapot bármely betegségnek az az időszaka, amikor az ismert és alkalmazott gyógyító kezelések ellenére a beteg állapota hanyatlik, a betegség megállíthatatlanul halad előre, és várhatóan fél éven belül a beteg halálához vezet. A betegen kuratív gyógymódok nem segítenek, de életminősége palliatív kezelések révén javítható.

Életminőség

Az életminőség multidimenzionális fogalom: az élet sokágú, az egyénre vonatkozó viszonyait foglalja magában. Az életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan az életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Magába foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát.

Emberi méltóság

A méltóság az életminőséghez hasonlóan egyéni fogalom, amelybe minden beteg esetében más tartozik, különböző fontossággal. A méltóságot többféleképpen is meghatározhatjuk; tekinthető az ember elidegeníthetetlen tulajdonságának is, de olyan értéknek is, amely károsodhat.